Toy sztorik

A számítógépes animációval foglalkozó Pixart a kilencvenes években a Toy Story című film tette világhírűvé. (A technológia több mint egy évtizedes fejlesztése, megannyi kudarc és több tízmillió dollár, időnként teljesen elfecsérelt pénznek tűnő befektetése után.) A Toy Storyt követően futószalagon készültek a cég műhelyében a kasszasikerré váló animációs filmek. Amihez persze nem csak a technológiai tudás, hanem remek forgatókönyvek is kellettek.

Ezért kaptam fel a fejem, amikor belebotlottam Emma Coats, a Pixar forgatókönyv-írójának (most ne menjünk bele, hogy rajzfilmek esetén a storyboarding szó kicsit mást jelent) twitteren közzétett 22 tippjébe arról, mire ügyeljünk egy történet megalkotásánál.

Ahogy ezt a könyvemben is kifejtettem, a riport valójában drámai műfaj, ahol az újságíró (szigorúan a tényekhez ragaszkodva!, de mégiscsak) karaktereket, szereplőket épít fel, személyiségeket mutat meg és mozgat azon a színpadon, akiket anyaggyűjtése után, a valóság alapján vonultat fel az olvasók előtt. Így gondoltam egyet, és kiemeltem párat Coats tanácsai közül. Azokat, amelyek az újságírás történetmesélési technikáira is vonatkoztathatók. (A riport nem fikció, tehát a szereplők kitalálásáról szóló részeket nyilván itt mellőzöm.) És persze elláttam ezeket pár rövid megjegyzéssel. (Zárójelben megadom Coats eredeti számozását is).
Íme.

1.

(#2) Észben kell tartanod, mi érdekes számodra, mint közönség számára, és mi az amit íróként szórakoztatónak találsz. A kettő nagyon különböző lehet!

Alapvető, hogy az újságíró ismerje olvasóközönségét. Témaválasztásban, a megírás módjában bizony alkalmazkodni kell. Oly sok kézirat landol a kukában azért, mert a szerző szórakoztatóak találta elképzelését. De más nem.

2.

(#5) Egyszerűsíts. Fókuszálj. […] Ugord át a kitérőket. Úgy fogod érezni, hogy értékes anyagot veszítesz el, de végül ez felszabadít.

Felszabadít téged is, és az olvasót is. Mindig kérdezd meg a saját kéziratod kalapálásánál: szükség van-e erre és erre a részre a sztori megértéséhez? Kell-e ez ide egyáltalán? Az olvasó hálás lesz. A szerkesztőd is.

3.

(#7) Találd ki a befejezést, mielőtt kiötlenéd a közepét. Komolyan. A befejezések nehezek, a tied működjön már az elejétől.

Valóban sokat segít, ha az ember fejében van az utolsó mondat, akár csak homályosan is. Húzza magával a szöveg többi részét.

4.

 

(#8) Fejezd be a történeted, engedd el, még ha nem is tökéletes. Egy ideális világban a kettő ugyanaz, de lépj tovább! Legközelebb írj jobbat.

Lapzárta. Lapzárta. Lapzárta. Nincs tökéletes kézirat. Előbb-utóbb meg kell nyomni a gombot.

5.

(#10) Szedd szét azokat a sztorikat, amelyek bejönnek neked. Az ami tetszik bennük, az benned is megvan. De fel kell ismerned mi is az, mielőtt saját magad is hasznosíthatnád [ezeket a részeket].

Gyűjtögesd azokat a cikkeket, amelyek nagy hatással voltak rád. Elemezd, mitől működnek, miért tetszenek. Ez a legjobb médiaiskola.

6.

(#11) Ha papírra veted, akkor elkezdheted kijavítani. Ha a fejedben marad a tökéletes elképzelés, soha nem fogod senkivel sem megosztani.

A fejemben lévő sztorik alapján én is a világ legjobb írója vagyok. De ez kit érdekel?

7.

(#13) Adj a szereplőidnek véleményt. A passzív/befolyásolható szerethetőnek tűnik éppenséggel a megírás közben, de a hallgatóság számára méreg.

Oly sok riportot lehet olvasni, ahol a szereplők nem kelnek életre. Nem reagálnak a történésekre, nem ismerjük meg jellemző véleményüket/cselekedeteiket vagy akár azt az egyetlen apró részletet, ami alapján az olvasó maga elé tudja őket képzelni, és elhelyezheti őket a történetben.

8.

(#14) Miért is muszáj elmondanod ezt a történetet? Mi az a szenvedélyesen izzó meggyőződés benned, ami ezt a történetet táplálja? Ez az egész lényege.

Nem, egyáltalán nem mindig muszáj. Ha ezt a kérdést gyakrabban tennék fel maguknak az újságírók, sok időt megspórolhatnának az olvasóknak.

9.

(#16) Mi forog kockán? Adj okot arra, hogy szoríthassunk az adott szereplőért. Mi történik, ha nem járnak sikerrel? […]

Tényleg, elkövettél mindent, hogy megértesd az olvasóval, miért fontos az, amiről írsz? Miért fontos az, akiről írsz? Miért fontos a története? Miért fontos, hogy sikerre vigye ügyét/elbukjon az illető?

10.

(#17) Semmilyen munka nem megy pocsékba. Ha éppen nem működik, tedd félre és lépj tovább! Majd előkerül később, amikor hasznos lesz.

Na most az újságírói melók többsége nem tűr halasztást. De van, ami igen. Ami akkor, éppen úgy nem működik, nem jó. De később előkerül egy új mozzanat, egy új puzzle-darab és összeáll a kép.

A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon

Írj olyan cikket vagy posztot, amelyet olvasóid is szeretni fognak! Legyen szó rövidhírről vagy hosszú magazincikkről, az ELSŐ LEÜTÉS megmutatja, HOGYAN.

Többféle bejelentkezéssel is hozzászólhatsz

Legolvasottabb posztok