A később pontosító lead és a támogató bekezdés


Nem nehéz belátni, hogy sokszor lehetetlen még a legfontosabb négy kérdésre (ki?, mit?, hol?, mikor?) is pontos válszt adni a kemény híreket bevezető összefoglaló leadekben. Legalábbis anélkül, hogy bevezetőnk ne válna olvashatatlanul hosszúvá és körülményessé. Nos, létezik egy könnyen alkalmazható technika, amely megengedi, hogy a káposzta is megmaradjon, és az olvasó is jóllakjék.

 

Egyszerű fogás ez, valószínűnek tartom, hogy előbb-utóbb a legtöbb újságíró ráérez, miként működik, de talán segítséget jelent, ha tudatosítom, miről is van szó. Az ún. később pontosító lead olyan összeofglaló lead, amely igyekszik kihagyni az elsőre zavaró részleteket: ezeket a cikkíró a lead után, rögtön a második bekezdésben pontosítja. A később pontosító lead receptje tehát: adj meg annyi részletet az első bekezdésben, amennyi feltétlenül szükséges a hír hozzávetőleges összefoglalásához, a figyelem felkeltéséhez, majd rögtön a második bekezdésben pontosítsd a hozzávetőleg megadott részleteket, és egészítsd ki a leadet a fontos, de az elsőből kihagyott információkkal.
Az ilyen leadet tehát kötelezően követi, megtámogatja egy olyan második (vagy további harmadik) bekezdés, amely a leadből kimaradt, vagy ott csak körülírt részletekre koncentrál. A következő példában az áldozat nevét (Ki?), a helyszínt (hol?) és az időpontot (mikor?) pontosítja a cikkíró:

LEAD: Egy huszonkét éves férfi tizenkét órával szabadulását követően máris újra rács mögött találta magát: most azzal vádolják, hogy autót és sört lopott, majd a rendőrségnek autós üldözéssel kellett lekapcsolnia.
MEGTÁMOGATÓ BEKEZDÉS: Darren E. Roberts kedd délután szabadult a Sullivan megyei börtönből, miután letöltötte autólopásért kiszabott büntetését. Ám az Indianai Állami Rendőrség azt állítja, hogy Roberts szerda reggel Lintonban ellopott egy 2004-es piros Ford Mustangot, majd egy benzinkúthoz hajtott Cloverdale-ben, ahol állítólag sört lopott, majd elmenekült.
(AP)

Csakhogy a dolog logikája világos legyen, még egy példa:

LEAD: A hatóságok szerint egy texasi börtönből szökni próbáló rab a plafont átszakítva egyenesen a rendőrfőnök üres irodájában landolt.
MEGTÁMOGATÓ BEKEZDÉS: A rendőrség arról számolt be, hogy a 17 éves Jesus Albert Suarez és a 22 éves Roman Orozco Martinez a szellőztető csöveken keresztül próbált megszökni Alton város börtönéből szombat hajnali három óra körül, de a biztonsági kamerák képét felügyelő őr észrevette őket.
(AP)

(Itt a szökésben érszt vevő rabok nevét és életkorát, a pontos helyszínt és időpontot azonosítja a második bekezdésben a szerző).
 

Mit érdemes később pontosítani?
 

Személynevek. Különösképpen hasznos a konkrét neveket „kimozdítani” a leadből, ha a kérdéses személy nem közismert. Ilyenkor a második bekezdésben azonosíthatjuk be majd, hogy milyen név (nevek) tartozik a leadben körülírtakhoz. (Kiemelések tőlem:)

LEAD: Visszavonták azt a félmillió dolláros óvadékot, amellyel egy hete került szabadlábra egy eltűnt flordiai kislány édesanyja, mivel az asszonyt csalás és lopás vádjait kivizsgálandó visszavitték a börtönbe – mondta el a[z óvadékot letevő] kezes szombaton.
MEGTÁMOGATÓ BEKEZDÉS: Az Orange megyei seriff hivatal nyomozói Casey Anthonyt péntek éjjel vették őrizetbe otthonában, csupán egy héttel azután, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezték, mikor a három éves Caylee eltűnésével kapcsolatban vádat emeltek ellene.
(AP)

Intézménynevek. Ugyanez elmondható a nem közismert vagy hosszabb, bonyolultabb nevet viselő intézményekről (például Pest Megyei Rendőrfőkapitányság helyett „a rendőrség”, Országos Mentőszolgálat helyett „a mentők”, stb.)
Helyszínek. Ahogy az előzőekben idézett példákból is kitűnik, olykor érdemes a pontos helyszín megnevezését késleltetni, és a leadben csupán hozzávetőlegesen megadni azt.
Időpontok. Ha nem egyszerűen körülírható egy esemény időpontja, például mert nem tegnap vagy ma (aznap) történt, vagy holnap fog történni, akkor érdemes lehet a konkrét dátum helyett körülírást alkalmazni a később pontosító leadben, amelyben ezt a dátumot csak hozzávetőlegesen adjuk meg: a napokban, a múlt héten, a múlt hónapban stb.
Számok. A konkrét számok, adatok helyett gyakorta adhatunk meg hozzávetőleges értéket, vagy ami mégjobb, kereshetünk hatásosabb mérőszámokat: hasonlatot, metaforát (pl. 5000 m2-en helyett írhatjuk azt: csaknem fél futballpálya területeten).
Az alábbiakban egy példa, ahol a számokat, időpontot és intézménynevet pontosít a második bekezdésben a cikkíró (a megfelelések kiemelése tőlem):

LEAD: Tavaly csaknem hat százalékkal több magyar cég vált fizetésképtelenné, mint egy évvel korábban – állapítja meg egy friss felmérés. A textil-, a hús- és az építőiparban az átlagosnál jóval többen estek a gazdasági nehézségek áldozatául.
MEGTÁMOGATÓ BEKEZDÉS: Egy év alatt 5,8 százalékkal nőtt a fizetési nehézségekkel küszködő magyar vállalkozások száma – derül ki a Coface Hungary hitelbiztosító és hitelminősítő társaság tegnap közzétett adataiból.
(Népszabadság)

Egyszerű és nagyszerű. Ha ez a később pontosító technika rutinná válik, akkor a hírek megírásánál már csak azért is segítséget jelent, mert sokszor a kitűnő leadek után is nehéz a szöveghez átkötő, frappáns második bekezdést gyártani. Ezzel a recepttel a második bekezdés magától értetődően következik az elsőből. Továbbá: minden kreatívabb, “puhább” leadnek az alapja az, hogy miként tudsz magadnak ehhez játékteret teremteni az első bekezdésben anélkül, hogy ne süllyeszd túl mélyre a lényeges információkat. A később pontosító lead gyakorlata segít ráéreznei erre, így később a merészebb megoldásokat is nagyobb biztosnággal és rutinnal alkalmazhatod majd a bevezetőben.
 


Close Menu