Kezdőlap Uncategorized Az újságírás ...

Az újságírás a sűrítés művészete

Az irodalom, a művészetek is sokat elmondanak a körülöttünk lévő világról, csak éppen más eszközökkel és más céllal szólítanak meg bennünket, mint a média.
John Hersey amerikai riporter, aki maga is előszeretettel kölcsönzött technikákat az irodalomból írásaihoz (egyik legfigyelemreméltóbb alkotása a hirosimai atomtámadás hatásairól szóló tényfeltáró riportja volt) így fogalmazta meg a fő különbséget:

„Az [újság]írónak nem szabad elképzelt dolgokat leírnia. Jogosítványán ez kell, hogy álljon: ITT SEMMI SEM KITALÁCIÓ. Az újságírás etikája, amennyiben valóban létezik ilyen malaszt, azon az egyszerű igazságon kell alapuljon, hogy minden újságíró ismeri a különbséget a megfigyelt adatok sűrítéséből fakadó torzítás és a kitalált adatok hozzáadásából fakadó torzítás között.”

 (Hersey esszéje a következő kötetben található: The Critical Response to Tom Wolfe, egy-két bekezdést lefordítottam belőle itt, akiket ez a gondalat bővebben érdekel.)

A nem létező forrás, az elképzelt esemény, a fiktív szereplő vagy a kitalált párbeszéd tehát nem az újságba való, a fabrikálás, a hozzáköltés a kitaláció az újságírónál nem bocsánatos bűn. (Erre nem is érdemes több szót vesztegetni, tanulságokért elég felidézni a közelmúlt nagy sajtóbotrányait. Ilyen pl. a Jayson Blair-ügy vagy éppen Adnan Hajj fotóriporter esete, aki képeit a nagyobb hatásosság érdekében kozmetikázta. Akit a sajtóhamisítás pszichológiája érdekel, annak meleg szívvel ajánlom A hazugsággyáros című mozi megtekintését, amely játékfilm Stephen Glass, a The New Republic fiatal tehetségként számon tartott újságírójának ámokfutásával foglalkozik).
Ennek a postnak a tárgya sokkal inkább az: mit is ért Hersey sűrítés alatt? Ez ugyanis az újságírás egyik legfontosabb kérdése.

 

Természetesen vannak olyan sztorik, amelyek igénylik a helyet, akár több újságoldalnyit is. Ám hogy néha még a legkomplikáltabbak is elmondhatók pár sorban – sőt, csak úgy igazán –, azt jól példázza Hugh A. Mulligan kis gyöngyszeme. Az AP veterán riportere, aki sok ezer flekknyi anyagot írt a vietnámi háborúról tudósítva, saját bevallása szerint leginkább az alábbi, mindössze egy mondatos cikkel ragadta meg a káoszba zuhant ország lényegét:

SAIGON – Rama Dama Raut, Ky miniszterelnök személyi asztrológusát, aki öt esztendővel ezelőtt azt jósolta, hogy a háború hat hónapon belül véget ér, ma besorozták.
(AP)

(Mulligan írása a következő, minden újságírás iránt érdeklődőnek melegen ajánlható könyvben szerepel: The Journalist’s Craft : A Guide to Writing Better Stories).

Filozófikus mélységek, néhány szónyi szikár rövidhírbe sűrítve!
Itt nem csupán arról van szó, hogy méltánytalan az olvasóval szemben a bőbeszédűség. Mert a sűrítés és lényeglátás az újságírásban nem feltétlenül terjedelmi, hanem inkább módszerbeli kérdés: az újságíró – az irodalommal szemben – nem talál ki és nem ad hozzá, épp ellenkezőleg, az újságíró feladata az, hogy a látottakból, hallottakból, tapasztaltakból elvegyen. Elvegye azt, ami kétséges, nem bizonyítható és nem alátámasztható. Lecsupaszítsa, félretegye a megbízhatatlan forrásokat, elvegye a lényegtelent, a nélkülözhetőt, a zavart okozó, a megértést nehezítő fölösleget. Hogy így jusson el a lényeghez, a lényegeshez.
A sűrítésnek ez a művészete az újságírás legnagyobb tudománya: hogyan áll össze a valóság szinte végtelen apró eleme kiválasztott tényekké, részletekké, szereplőkké, megszólalásokká, egy szóval történetté.
E sűrítés iránti igényből nagyon sokminden következik. Hogy mást ne említsek, azok az erények, módszerek is, amelyek nélkül nincs mai értelemben vett újságírás. A dolog szépsége az, hogy ezeket az erényeket ugyanúgy gyakorolhatja egy blogger, egy civil újságíró is, mint egy profi riporter. Vagyis ma már nem az a döntő, ki hol ír. Az is igaz persze, hogy a gyakorlat sokszor időigényes, így nehezen elképzelhető, hogy valaki csak úgy hobbiból valódi riporterré váljon. Persze ez sem elképzelhetetlen.

Nos tehát, hogy melyek is konkrétan ezek az erények, módszerek, ennek kifejtését egy későbbi postra tartogatom. (Ha a Jósiten is úgy akarja, és meglesz a post, ide is belinkelem).

 

FRISSÍTÉS:

Az öt alapérték pedig a következő:

1. Alaposság

2. Leplezetlenség (Transzparencia)

3. Pontosság

4. Eredetiség

5. Méltányosság

 

 

A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon

Írj olyan cikket vagy posztot, amelyet olvasóid is szeretni fognak! Legyen szó rövidhírről vagy hosszú magazincikkről, az ELSŐ LEÜTÉS megmutatja, HOGYAN.

Többféle bejelentkezéssel is hozzászólhatsz

Legolvasottabb posztok