Kezdőlap Uncategorized Forradalmi má...

Forradalmi márkaépítés Szíriában

Márkanév lesz a szíriai felkelésből – legalábbis erről számol be tegnapi cikkében a Guardian. A brit napilap írása (amelynek címe: Márkát építenek Szíria forradalmából) arról szól, hogy a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA), ez az igen sokszínű és egymással is rivalizáló fegyveres csoportokból álló szerveződés, egységes logót terveztet egy török grafikussal.

Az FSA új logója

Logikus lépés (bár a logókészítés komolyságát innen nehéz megítélni) hiszen a kormánycsapatok ellen sikerüket nem csupán fegyverrel kell biztosítaniuk. Sőt, a legkevésbé azzal, hiszen az éppenséggel nincs nagyon nekik. (Ezt látszik alátámasztani az az elkeseredett próbálkozásuk pénteken, hogy egy aleppói katonai bázist megrohamozzanak, és onnan fegyvereket szerezzenek a kormányerőktől.)

Ezt a háborút a felkelőknek elsősorban a televízióban kell megnyerniük. Hiszen nem is annyira forradalomról, mint polgárháborúról van szó, amelynek során a szíriaiak többségével és a világgal is el kell hitetniük, hogy Basar al-Asszad rezsimje nem képes tovább rendet tartani az országban.

Ha az új logót – amelyért háromszáz dolcsit fizetett az egyik Törökország és Szíria között ki-be járkáló FSA parancsnok – elég széles körben használják, akkor, legalábbis a tévéképernyőkön és a sajtófotókon (hiszen a médiafogyasztó számára az utcai harcok jelentik e konfliktus fő látványosságát), ez az egységesség látszatát kölcsönözheti a felkelésnek.

Mondhatnánk persze, nincs új a nap alatt, hiszen a “népi felszabadító mozgalmak” idején, amikor a harmadik világban Amerika és a Szovjetúnió szövetségesei vagy kegyeltjei csaptak össze, mi mindent be lehetett tuszkolni a vörös csillag logója alá…

Csakhogy itt van egy kis változás. Akkor legalább az ideológia többé-kevésbé egységes volt – még ha a gyakorlat igen sokszínű is. A szíriai felkelők mögött azonban a legkevésbé sincs egységes ideológia: dzsihadisták, kisebbségi sorban élő kurdok, törzsi alapon szerveződő ellenállók, politikai szabadságjogokért küzdők vagy épp családtagjaikért vagy az őket ért sérelmekért bosszút állók, és még lehetne folytatni – igen vegyes a kép. Mégis, egy egységes márkanévvel, ha nem is az utcán, hanem az otthonokban és a nemzetközi tárgyalótermekben, szervezett erővé válhat az FSA.

Naomi Klein kanadai újságíró a világ elmárkanevesítéséről írt könyvében (No Logo, a könyv magyarul is megjelent.), így fogalmaz:

“A nagyvállalatok éppenséggel termékeket gyártanak, ám a vásárlók márkákat vesznek meg.”

Ez egyre inkább így van a politikában is. A “termék” a szíriai felkelés esetében  nehezen értékesíthető, hacsak nem lesz belőle márkanév. Emlékeim szerint Naomi Klein könyvében (amely 1999-ben, a globalizációellenes mozgalmak fénykorában, a Seattle-i WTO-csúcs évében jelent meg először) még nem írt forradalmi vagy polgárháborús márkaépítésről.

Pedig abban a helyzetben, amikor az arab tavasz során az Egyesült Államok igazából nem ideológiát, hanem “csupán” forradalmi know-how-t (hogyan használjuk a közösségi portálokat a rendszer bomlasztására, hogyan építsük fel a sajtónkat, hogyan szervezzünk erőszakmentes ellenállást – vagy éppen erőszakosat) exportál, érdemes lehet erről is szót ejteni.

A könyvet ideje frissíteni.

A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon

Írj olyan cikket vagy posztot, amelyet olvasóid is szeretni fognak! Legyen szó rövidhírről vagy hosszú magazincikkről, az ELSŐ LEÜTÉS megmutatja, HOGYAN.

Többféle bejelentkezéssel is hozzászólhatsz

Legolvasottabb posztok