Kezdőlap Uncategorized Sajtófotó: Ok...

Sajtófotó: Oké, de mi lesz a Facebookkal és a köztéri kamerákkal?

Végre egy higgadt, szakmai elemzés a sajtófotót is “érintő” (ez kicsit finomkodó megfogalmazás) Ptk-módosításról.

Én mondjuk egy fokkal borúsabban látom a helyzetet, a törvény gumirendelkezése pontosan az szerintem, hogy mi számít “tömegfelvételnek” és mi nem. Három ember pl. már tömeg? Illetve tetten érhető a mániákus túlszabályozás jelensége, amely azonban nem csak a fotósok életét keseríti meg Magyarországon.

A fotózást érintő passzusban nyilvánvaló a jogalkotó szándéka, hogy védje a személyiségi jogokat, de a sajtó szempontjából mindig az az érdekes, hogy a közérdek, a tájékoztatáshoz, tájékozódáshoz fűződő jog adott esetben nem előrébb való-e ennél a jogsérelemnél.
Nem tudom, hogy egy törvénykönyvben kell-e erre vonatkozó utalás, vagy a kivétel definiálását meg kell hagyni az alkotmánybíróságnak (egy-egy konkrét ügyből kiindulva).
Mindenesetre sajtófotózástól függetlenül régóta mondogatom, hogy a magyar polgári törvénykönyv és a Btk. szabályozásának áttekintését kellene a sajtónak szorgalmaznia, ehelyett az elmúlt években az új médiatörtvény körül lett nemzetközi hisztéria.
Ezek a szabályozások a rendszerváltás óta alakítják a magyar sajtó félelemmechanizmusait. Összeszedni is nehéz például, hány passzus alapján lehet örökre tönkretenni egy újságírót — még akkor is, ha a felperesnek semmi igazsága nincs kifogásaiban (kedvencem az, amikor egy állítás a magyar bíróság számára akkor is lehet becsületsértő, ha igaz).
A magyar polgári jogban és a büntetőjogban megbújó szemlélet a sajtó vonatkozásában sztálinista gyökerű. A bírói gyakorlat szintúgy (bár sajtóperes ügyekben a teljes tanácstalanság, félreértés és az egészséges jogérzék hiánya is jellemző).

Másik érdekes kérdés, hogy a jogszabály miért szegény fotósokat (riportereket és turistákat egyaránt) pécézi ki egy olyan korban, amikor adatainkhoz kénye-kedve szerint hozzáfér a Facebook, megfigyelik és képét elraktározzák a köztéri figyelőkamerák üzemeltetői, telefonhívásait és cellainformációt eltárolják a mobilszolgáltatók. A régi adatvédelmi törvény (1992) továbbéltetése egy kicsit olyannak tűnik, mint amikor valaki az egész kaotikus helyzettel már nem tud mit kezdeni, ezért előállít egy bűnbakot, a fotóst, akit a jogos félelmeket enyhítendő nyilvános áldozatra lehet bemutatni a tömeg előtt. Amelyből az egyes arcok épp úgy felismerhetőek és egyre inkább automatikusan visszakövethetőek lesznek (arcfelismerő szoftverek fejlődése) a köztéri kamerák képein.

De ezek a kérdések messzire vezetnek, ha csak a tárgyszerű elemzésre vagy kíváncsi, mit lehet és mit nem, érdemes elolvasni Völgyi attila posztját, és a kommentoflyamban kialakuló szakmai beszélgetést is.

http://blog.volgyiattila.hu/2014/03/03/a-sajtofoto-halott-es-van-aki-ezt-elvezi-az-uj-ptk-es-a-fotosok-valodi-viszonya/

A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon

Írj olyan cikket vagy posztot, amelyet olvasóid is szeretni fognak! Legyen szó rövidhírről vagy hosszú magazincikkről, az ELSŐ LEÜTÉS megmutatja, HOGYAN.

Többféle bejelentkezéssel is hozzászólhatsz

Legolvasottabb posztok