Kezdőlap Gondolat Törzsi számta...

Törzsi számtan a Facebookon

Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója csütörtökön rövid blogbejegyzésben tudatta a világgal, hogy aznap reggel immár több mint egymilliárd Facebook felhasználó nyomogatta a lájkokat az első számú közösségi hálózaton. (Hogy egészen pontos legyek, arról adott hírt, hogy az elmúlt hónap során ennyien használták aktívan a Facebookot).

Impozáns szám, és egyben félelmetes is: bolygónk jelenlegi népességét figyelembe véve (7,044 milliárd) minden hetedik földlakó a valódi mellett virtuális térben is éli magánéletét. (Most tekintsünk el attól, hogy a valódi Facebook fiókok mellett hány lehet a vállalati vagy álfiók ebből az egymilliárdból.)

Ennek gazdasági, politikai és nemzetbiztonsági vonatkozásai, következményei beláthatatlanok (elég csak arra gondolni, miért ódzkodik a Facebooktól Kína, Oroszország vagy leginkább Irán). Ám ez a poszt most nem foglalkozik azzal, melyik amerikai nemzetbiztonsági szolgálatnak milyen hátsó kapuja lehet az FB-s kapcsolatrendszerek feltérképezéséhez.

Inkább egy másik érdekes számról tennék említést. A Mashable blog a hír apropóján egy sokkal izgalmasabb adatra hívja fel a figyelmet, amelyet Zuckerberg (vagy PR-csapata) a bejelentéshez csatolt statisztikákban közölt. Ez pedig az, hogy az egymilliárd Facebook felhasználónak átlagosan 140,3 kapcsolata van. Miért érdekes ez a szám? Legfőképpen azért, mert ez igen közel esik az ún. Dunbar-számhoz (értéke: 148), amely azt jelöli, hogy egy emberi lény nagy átlagban maximum hány emberrel képes aktív közösségi kapcsolatot fenntartani.

A szám névadója Robin Dunbar antropológus, aki kiterjedt kutatásai alapján adta meg ezt az átlagot (a középérték helyett talán pontosabb 100 és 230 közötti intervallumot említeni): előbb emberszabású majmok csoportbéli viselkedését vizsgálta, majd ezt – antroplógiai és etnográfiai adatok alapján – összevetette különféle vadászó vagy gyűjtögető életformát folytató társadalmak közösségi szerkezetével (amelyek leginkább őrzik a közösségi szerveződés ősibb formáit). Így kapta ezt az állandót, amelyet Dunbar azzal magyaráz, hogy az aktív közösségi kapcsolatok számát az emberi agy tulajdonságai korlátozzák. (A titok nyitja nevezetesen a neocortex. Ez pedig, ahogy a magyar Wikipedia szócikke fogalmaz, az “agykéreg legfejlettebb része […] (magyarul új agykéreg), ami a természetes kiválasztódás folyamatának utolsó szakaszában jelent meg főleg a homloklebenyben.” Ez a neocortex az, amely maximum ennyi társasági, közösségi kapcsolatot képes aktívan működtetni. Tehát mindebbe nem számítanak bele a nem kultivált, régi kapcsolatok vagy az egyéb nem ápolt, felszínes ismeretségek.)

Ez a 150-re kerekített szám sokféle emberi közösségre jellemző. Ez lenne a legkülönfélébb összetartó csoportok ideális és tipikus létszáma, amely sok helyen visszaköszön. Például kisebb települések, falvak, törzsi közösségek létszámában (ez az a határérték amelyen túl már inkább több közösség szerveződik egy településen belül), vagy pl. az ókori római hadsereg ennyi embert számoló katonai alapegységének a létszámában, de a modern vállalatok ideális létszámát is ennyiben határozzák meg.

És úgy tűnik, ez az átlagos érték jelenik meg a Facebook statisztikáiban is. Ez pedig nem csak azért fontos, mert az antropológusok most némi elégtételt érezhetnek,hogy a Dunbar-szám itt is működik, hanem mert ez azt jelenti, a nagy átlag valóban aktív közösségi kapcsolatait térképezi le, vagy működteti a Facebookon. (Illetve, hogy az online közösségépítésben is működik ez a személyes határvonal.)

Azt már csak én teszem hozzá, hogy mindez arra is következtetni enged, mennyi időt töltünk a Facebookon digitális kapcsolatrendszerűnk működtetésével. A Dunbar-számnak ugyanis van egy másik jellegzetessége is: a 150-es érték azokra a közösségekre vonatkozik, amelyek – az antropológus szerint – igen nagy túlélési nyomás alatt működnek (azaz az összetartást igen erős közösségi érdek működteti). Csak ezzel magyarázható ugyanis, hogy a határértékközeli létszámú közösségek  idejüknek tetemes részét fordítják e közösségi kapcsolatok fenntartására (Dunbar szerint egy ilyen közösségi tag idejének 42 százalékát e kapcsolatok ápolása emészti fel.)

Hogy létezik-e ez a nyomás a facebookos kapcsolati hálónk esetében, azt merészség lenne állítani. (Persze, ha a Facebook a való világ ismeretségeit térképezi le, amely boldogulásunknak is záloga, miért ne létezhetne?). De hogy fenntartása energiaigényes vállalkozás, az Dunbar adatai és a Facebook idevágó statisztikái alapján is látható…

A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon

Írj olyan cikket vagy posztot, amelyet olvasóid is szeretni fognak! Legyen szó rövidhírről vagy hosszú magazincikkről, az ELSŐ LEÜTÉS megmutatja, HOGYAN.

Többféle bejelentkezéssel is hozzászólhatsz

Legolvasottabb posztok