Szédereste keresztényekkel

Kicsit megszeppenve ültem az asztalhoz, mert – bár vallásomat, mint mondani szokás, nem gyakorlom – tartottam attól, hogy Nagypéntek este nem illő dolog egy katolikusnak Széderestére menni.

Mindenki anyósa, a Daily Mail

Ó, ne! Nem elég, hogy Schmitt Pál elnökségét romba döntötte a botrány, hogy kisdoktorija plágium, máris itt egy újabb szerzőjogi kihágás, amely az Egyesült Királyság integritását veszélyezteti. Lehetséges lenne, hogy a királynő nagymamája egy szakácsnő volt, és ráadásul francia?

Felmegy a miniszterhez

Na most, ha én konzervatív kormányzat lennék, mint ahogy egészen bizonyosan nem vagyok az, én nem javítanék bele az egész magyar írótársadalom konszenzusos listájába. Inkább egy tolvonással megszüntetném az ilyen díjakat.

Igenis, miniszterelnök úr!

Színdarab napi politikai viccekkel, ütődött miniszterelnökkel és minden hájjal megkent kabinetfőnökkel? Yes, Prime Minister!

A halálba indulók köszöntenek + fotók

Kicsit rendhagyó poszt az utcai fotózásról, az iPhone-ról és a Google fondorlatairól. Meg néhány felvétel Oxfordból.

Az élet könyvei

Gondolatok Marie Colvin és Remi Ochlik haláláról, a haditudósítók félelmeiről, és arról, lesznek-e akik a helyükbe lépnek.

Képregénycsík az élet napilapos oldaláról

Ha már az elébb volt itt szó képregényes újságírásról, legyen szabad most újságírós képregényt is ajánlanom. A sok okoskodás me...

Bálint-nap, vagy amit akartok

Mit keres egy szerelmes vers a sajtóblogon? Csak annyit, hogy a költőt ezért a verséért 2008-ban két év börtönnel sújtották hazájában, ahol katonai junta gyakorolja a hatalmat.

Van-e értelme forradalmat rajzolni?

Amikor a kreatív elmék a kreatív újságoknál kreatív ötletek után kutatnak, hogy miképpen is lehetne kreatívabban, vagyis valami új formában cikkeket írni, azaz történeteket mesélni az újságolvasónak, mindig kreatívnak tűnik az, aki kiböki: legyen akkor képregény!

Célzott likvidálás – a tanteremben

Egyrészt mélységesen bizalmatlan vagyok azok érvelésével szemben, akik képesek meggyőződéssel olyan kifejezést használni, mint például "iszlamofasizmus" (méltó társa a "judeobolsevik"-nak). Másfelől az utóbbi években egy kicsit fárasztanak már a "foteltábornokok": azok, akik íróasztaluknál csücsülve nagyszerű tanulmányokat írnak arról, miért is támogatható morálisan Irak lerohanása, miközben puskalövést is legfeljebb csak a moziban hallottak.