Kezdőlap Blog Oldal 10

Halott liftszerelők, zuhanó tőzsde, avagy az E-target diszkrét bája

0

Nem akarom elvenni az online marketinggel foglalkozó szakemberek kenyerét, de nem először tapasztalom, hogy a cikkek mellé automatikusan beszerkesztett internetes hirdetések elég vicces, sőt morbid hatást keltenek – valószínűleg a hirdető szándékától függetlenül.

 

A később pontosító lead és a támogató bekezdés

0

Nem nehéz belátni, hogy sokszor lehetetlen még a legfontosabb négy kérdésre (ki?, mit?, hol?, mikor?) is pontos válszt adni a kemény híreket bevezető összefoglaló leadekben. Legalábbis anélkül, hogy bevezetőnk ne válna olvashatatlanul hosszúvá és körülményessé. Nos, létezik egy könnyen alkalmazható technika, amely megengedi, hogy a káposzta is megmaradjon, és az olvasó is jóllakjék.

 

A Bild online értekezkete és a leplezetlenség határai

0

A német Bild, „Európa legnagyobb példányszámú napilapja” egy hónapon át naponta felteszi az internetre a szerkesztőségi értekezleteken elhangzó lapértékelését. Üdvözlendő kezdeményezés, vagy kísérlet arra, hogy valóságshow-t csináljanak egy újságból?

Második alapérték: a leplezetlenség

0

Azt mondják, aki szeretne még párizsit enni, ne nézze meg, hogyan készül. A politikára is szokták ezt mondani: aki nem akar kiábrándulni belőle, ne nézze meg, hogyan csinálják. Nyugodt szívvel mondhatom, az újságírásnak is lehetnek, vannak ilyen, kevésbé felemelő pillanatai. Annál nehezebb, hogy munkánk során sokszor az olvasónak nagyon is nyíltan számot kell adnunk arról: hogy készült a cikk, mi az, amiről tudunk, mi az, amiről nem. A leplezetlenségről (transzparencia) lesz szó, ami az újságírói erények között második helyen áll korábbi felsorolásomban.

Hasznos kütyük – Read it Later

0

Találtál egy hosszabb cikket, amelyet épp nincs időd elolvasni? Semmi baj, Read it Later!

Ez is régóta tervbe volt véve: az újságírók számára hasznosnak tűnő kütyük, szoftverek, biszbaszok ajánlgatása. A „Hasznos kütyük” címszó alatt nem az újdonságokkal foglalkozom majd, hanem olyan dolgokkal, amelyek nekem tényleg bejöttek, és segítettek a munkámban.

Tehát itt szigorúan nálam bevált dolgokról lesz szó (mondjuk ez nem biztosíték arra, hogy másnak is megfelelnek majd).

Az első rövid szemlébe mégis egy viszonylag új kütyü kerül, amely azonban már pár hét alatt bizonyította számomra, hogy egyszerű, de nagyszerű eszközről van szó.

A Read it Later-ről lesz szó.

Apró Firefox kiterjesztés (extension) ez a Read it Later, és mint a neve is mutatja, arra szolgál, hogy azokat a cikkeket, amelyeket érdekesnek találunk a neten, de épp nincs időnk elolvasni, egyetlen kattintással eltegye nekünk későbbre. Ez így leírva éppenséggel nem tűnik forradalmi újításnak, pedig valahol az: ellentétben a könyvjelző rendszerekkel, a különféle offline és online jegyzetfüzetekkel (pl az agyonmagasztalt Google Notebook-kal) ez a kis alkalmazás tényleg követi azt a munkafolyamatot, ahogy én – és gyanítom mások is – gyűjtik az olvasnivalót a neten. Egy csomó olyan, főként hosszabb írásra bukkanunk ugyanis szörfölés közben, amit később szeretnénk figyelmesebben elolvasni, de mivel éppenséggel nem tudjuk, érdemes-e egyáltalán lementeni az anyagot adatbázisunkba (erre is van egy-két kitűnő szoftver tippem, de erről majd későbbi bejegyzésben), igazából csak be szeretnénk jelölni, hogy hm, hát ez érdekes lehet. Ez sem lenne olyan szenzációs újítás, csakhogy a Read it Later-nek van egy olyan szolgáltatása is, hogy a szerverükön keresztül egy kattintással a különböző gépeken bejelölt anyagokat, vagyis az olvasásra szánt cikkek listáit szinkronizálni lehet (ehhez regisztrálni kell egy jelszót és egy login nevet, ami egy perc). Vagyis, ha avalaki otthon is olvasgat az interneten meg a munkahelyén is, mindkét gépen ugyanaz a listája lesz, bárhol és bármennyit is ad vagy vesz el belőle.

Ahogy említettem, az eszköz épp azért nagyszerű, mert logikájában teljesen követi, ahogy az ember a cikkek között szörfözik, és ha valaminek az olvasását későbbre halasztjuk, csupán annyit kell tenni, hogy a böngésző címsorában rákkattintunk egy kis pipára. Semmi menürendszer, semmi felsleges legördülő menü, semmi túlbonyolított archiválás. Egyetlen kattintás.

Az Explorert használóknak rossz hír, hogy úgy nézem, ez a kiterjesztés csak Firefoxra létezik egyelőre…

A Read it Later használatáról az oldalon van egy kis demo is, amely az általam leírtaknál több funkciót és lehetőséget is bemutat, de a bonyolultabbak nem szükségesek a boldogsághoz.

Puhább indítás: A staccato lead

0

Ha adja magát a téma, és a szerkesztőnek sem megy az idegeire, még a hírműfajokban megírt cikkeknél sem árt, ha olykor elfelejted az összefoglaló leadet, és előrukkolsz valami szellemesebbel. A következő recept szerint például indíthatsz szaggatottan, képeket felvillantva, listaszerűen összeszedett, de kifejező részletekkel. Akár a Trainspottingban.

 

Kilencvenöt százalék a szemétbe (Első alapérték: Alaposság)

0

Gabriel Garcia Marquez, az időhiány, a BBC 15 perc hírneve és az újságíró, aki szenved, mint a kutya. Avagy lehet még valamit kezdeni azzal az újságírói erénnyel, amit úgy hívnak: alaposság?


 

 

Öt újságírói erény

0

Tisztában vagyok azzal, hogy nem ezek a bejegyzések lesznek a legolvasottabbak, sőt, hovatovább sokakat untatnak az alapvetések, mint ahogy sok újat írni róluk nem is nagyon lehet. Mégis túl kell esni rajta, mert a későbbiekben hivatkozhatok majd rájuk, és akkor, akit érdekel, könnyebben kihámozhatja, hogy miről is beszélek éppen.

Az általam megadott újságírói erények persze önkényes felosztást jelentenek, hiszen ezek egymásba kapaszkodó fogalmak, egyik következik a másikból, így nem is lehet pontosan elválasztani őket. Számomra szimpatikus felosztást tett közzé Dan Gilmore évekkel ezelőtt The End of Objectivity című rövid, kiáltványszerű összefoglalójában. Ezt többé-kevébé követem én is, kiegészítve az Eredetiség erényével, mivel úgy érzem, a "Churnalism" korában (Nick Davies szójátéka az újságírást helyettesítő copy-paste zsurnalizmusra, talán "újságontásként" lehet ferdíteni) ez kiemelten fontos dolog.

Szóval, ezek alapján a már más bejegyzésben is listázottt alapértékek:

1. Alaposság

2. Leplezetlenség (Transzparencia)

3. Pontosság

4. Eredetiség

5. Méltányosság

(Ahogy szó lesz róluk, remélem szép sorban mindegyik "ellinkesedik" majd).

Az AP, a vállalati kuruzslók és a hírek jövője

0

Miért kellett egy huszonkét éves indiai diáknak órákon át elviselnie tarkóján az AP által megbízott kutatók leheletét? Erre sem kapunk választ a kutatásból készült tanulmányból, amely elvileg az online hírfogyasztási szokásokról szólt volna, de gyakorlatilag humbug.

Harasztinak nem kellene a pajzstörvényt sürgetnie

0

Nyilvánvaló, hogy a névtelenül elmondott információk sokszor nem az igazság feltárását, a kormányzati munka ellenőrzését, hanem a politikai ellenfél lejáratását, a hazugságok terjesztését szolgálják. Nagy kérdés akkor, hogy az újságírót és a névtelen forrásokat védő ún. "pajzstörvény" nem épp a kormányzati hazudozók munkáját segítené-e?